2017. júl 14.

Tündértánc (Befejezés)

írta: Varga Gábor László

És Isten megteremté a hatodik napon a fáradtságot ... Alig aludtam, zúgó fejjel keltem, szerettem volna visszapörgetni az időt kicsit, de már nem ment. Még délelőtt megpróbáltam,kifesteni Táltos készülő dobját a kézműves foglalkozáson, de sikeresen összetörtem, Táltos is elég nyűgös volt, végiggondoltam,hogy vasárnap tele lesz a vonat, és ebed után hazaindultunk. Így erről a napról már nem tudok beszámolni, de nagy búcsú buli volt, előtte meg Tóth Gábor atyával a Hollóházi Csipet Csapat is fellépett és a táborozó gyerekek is műsorokkal készültek búcsúzóul..

Táltossal való gyakorlati nehézségek és a szubjektív lelki nyavalyáim ellenére ez egy remek kis tábor volt, ami három ember munkáját dicséri: .Kosztyu Viktória, Pásztor Mariann és Tősér Anett, illetve a segítőiékét.

120 ember ,gyerekek és szülők nyaralását, táborozását, felhőtlen szórakozását biztosították, olyan emberekét ,kik, fogalmazzunk finoman ,megjártak a hadak útját gyermekeik súlyos betegsége réven és főképp azoknak a gyerekeknek nyújtottak sok-sok élményt, kik sokat szenvedtek.

Egy forint állami támogatást nem kapott a tábor most sem, ahogy tavaly sem az államtól. Mindent az alapítvány gürizett össze, ezert ha akad vállalkozó, vagy bárki, aki támogatná a következő tábort, az jelentkezzen az alapítványnál. A támogatásokon túl három millió forintba került a tábor.

Hosszúra nyúlt az írás , de egy hetet szerettem volna visszaadni, így most zárasul Csák család szavait tolmácsolom (megközelítőleg) azoknak, akik még a küzdelmeiket vívjak, vagy egy egész életen át küzdeniük kell,:

Nem számít semmi, csak menni kell előre, hogy elérjék a célt, a gyerek gyógyulását. A gyerek ne érezzen semmit, ne mutassuk fajdalmunkat, ki lehet menni a mosdóba sírni, de akkor is csak menni kell előre, és ami a legfontosabb szeretni, szeretni .Hatodik nap ízelítő, tovabbi fotók itt, kattint

Köszönjük mindazok figyelmességét és szeretetét akikkel Táltos közvetve kapcsolatba került,Köszönjük a krumplis tésztát, a süteményt, a kézműves ajándék babát, amit készítettek neki és persze Köszönjük Mariann, Viki és Anett az egész hetet.