Keszekusza kósza gondolatok az "otthonápolás" körül, nem biztos, hogy népszerű leszek ezzel, de megengedem magamnak ezt a véleményt.

Mint azt sokan tudják és várták duplájára emelte az állam az ápolási díjat, mostani neve GYOD.. Mindenki örült, aztán mégsem mindenki, ugyanis pontrendszer határozza meg majd, hogy kinek jár. Jött is emiatt a nagy felzúdulás, hogy ez kérem diszkrimináció, pedig mindenhol vannak hasonló kritériumok, nem csak nálunk.

Bár ne férne be a kisfiam a ponthatár kritériumai közé..Sajnos az van, hogy önmagában az emelés csak egy sok évtizedes rozsdás fazék foltozása, de máshol továbbra is folyton kilyukad. Ha a nappali ellátás nem fejlődik, férőhelyek száma, kapott fejlesztési óraszám..etc marad, ugyan néhány tízezer forinttal több jut, de sok családot még jobban bezár, mert sok  esetben nem fogja a szülőnek megérni az, hogy lemondjon a pénzről és nyolc órában helyezze el a gyereket, jobban mondva ha talál helyet egyáltalán...

Márpedig a gyerek és a család érdeke is ez, nem pedig egy befelé fordult, bezárult állapot..Emelték az ápolásit.Ok, szép dolog, szép eredmény, de hosszútávon az ellátás színvonalának emelése, elég férőhely..etc sokkal fontosabb, a gyereknek legalábbis. Ez most kit érdekel? Senkit..hány aláírás gyűlne össze ezért? Néhány száz a tippem...

Nem munka az otthonápolás, hanem szeretetteli törődés, nem otthonápolás, hanem nevelés, gondoskodás, ellátás..mondom én ezt halmozottan sérült gyermekemet egyedül nevelő apaként...persze értem én a  végy egy egyszerű , közérthető szlogen receptet, ami a pénztárcád szólítja meg..Igen, nekem is jól jön a pénz, de hosszútávon sokkal fontosabb az ellátás minősége és a speciális oktatás fejlődése, otthonok létrehozás, nem mellesleg az állami gondozottak ellátásának fejlesztése, mert egyszer állami gondozott lesz az önellátásra képtelen gyermekünk...jó lenne nyugodtabban itt hagyni..., .Ki jogosult, ki nem, a kör végtelenségig tágítható, de nem Svédország vagyunk, bár ott is van biztosan hasonló feltételrendszer a juttatások megítélésénél.

Számítani lehetett rá, hogy amit emelnek, azt valahogy kompenzálják. Azzal  nem értek egyet, hogy olyanok essenek ki az ellátásból, kik jogosultak lennének, de azért elég logikus, hogy kell egy pontrendszer. és az is, hogy a halmozottan sérült gyerekek a legfőbb kedvezményezettek, hiszen ők a legrosszabb állapotúak.

De most harsog az ellenzéki média a diszkriminációtól, én pedig úgy gondolom ez megint egy gumicsont. Hálás téma, lehet rágni, cupákolni újra, de számomra sokkal fontosabb az, hogy legyen jövő és perspektíva.

Kissé demagóg kérdésfelvetés, de mi a fontosabb az egészséges ellátásban? A családi pótlék összege vagy az oktatás minősége? Igen, rosszabb szociális körülmények között élőknek nagyon fontos a juttatás, de még fontosabb az oktatás nyújtotta kitörési lehetőség.

Nekünk pedig az a legfontosabb, hogy az ellátás fejlődjön, kellő óraszám jusson az utazó gyogyped rendszerben  ne csak azok jussanak be a jobb bentlakó otthonokba  akik milliókat tudnak letenni , ne csak azok jussanak be például alapítványi napközikbe, akik havi 150- 200 000 forintot ki tudnak fizetni és az a fontos  hogy nyugodtabban tudjuk majd itt hagyni a világra az öngondoskodásra képtelen gyermekeinket és kiépüljön olyan minőségű nappali és bentlakó ellátás, ami megnyugtató.

Mi a magunk részéről ezen szeretnénk dolgozni és történtek jó dolgok az utóbbi években is, sok évtized elmaradását kell behozni. Szembenállás helyett pragmatikus és építő együttműködésre törekszünk, lehetőleg amennyire lehet, távol tartani magunkat aktuálpolitikától.

Ezért maradtam ki az otthonápolás kampányból, még ha a pénzt van is hova tenni.